Bubinga (Guibourtia tessmannii).A bubinga kereskedelmi néven ismert Guibourtia nemzetségbe tartozó Guibourtia tessmannii (Harms) fafaj szintén annak a Leguminosae családnak a tagja, amelybe paliszanderek is tartoznak. A közel 20 fafajt számláló nemzetségből több fafajt is bubinga névvel illetnek, de közülük a G. tessmannii a legismertebb.
A bubinga Nyugat-Afrikában terem Kelet-Nigériától Gabonon át a Kongói Köztársaságig. Elsősorban a Kameruntól Kongó északi részéig terjedő száraz termőhelyeken található meg a g. tessmannii, innen kerül kereskedelmi forgalomba a legtöbb bubingafa.
Minden bubingafaj közepes magasságú (20/30/45m) fa, kevés, de jól kihangsúlyozott, magas gyökérfővel. Az igen egyenes és hengeres törzsek átmérője 80-tól 160 cm-ig terjed, és nagyobb fák esetében gyakran 20 m-ig ágmentesek. A meglehetősen vastag, szürke kéreg érdes és a szijácsról könnyen, kis pikkelyekben válik le
A geszt rózsaszín-barnásvörös és többnyire sötét ibolyakék erezésű. Egyszerű, csíkos és tarka bubingafát különböztetnek meg.A fának sűrű, finom struktúrája van.Nehéz fa.
Magas termeszellenálló képessége miatt Afrikában a bubingát szívesen használják a vasútépítésben
Minden bubingafának kimondottan jó statikai és dinamikus szilárdsági tulajdonságai vannak. Súlyukhoz viszonyítva jól hajlíthatóak és ütésellenállók. Ezt a fát keménysége ellenére viszonylag egyszerűen lehet megmunkálni, jól fűrészelhető, gyalulható és késelhető. A fa lassan, de nehézségek nélkül szárad, ritkán vetemedik, túl szárazon történő tárolás esetén hajlamos a repedezésre.Jól szegelhető és csavarozható, s azok szilárdan is tartanak. Esztergálásra is jól felhasználható
A bútorgyártásban a bubingafurnért különösen luxus hálószobák külső és belső furnérozására alkalmazzák szívesen.Alkalmas továbbá intarziák és burkolások készítésére és lúgállósága okán ecset- és késnyélnek is jó. Gyöngyöket és fuvolákat is szívesen készítenek belőle. Megemlítendő még, hogy a fa kopálgyantát választ ki, mely a lakkgyártás fontos nyersanyaga.