Keruing (Dipterocarpaceae család), hollong, kuin, minyak keruing és vellayini megnevezés is ismert.
A dipterocarpus nemzetségnek több mint 70 faja található meg Malajzia, Indonézia, Burma, Thaiföld, Ceylon, India, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Óceánia örökzöld esőerdeiben.
Termőhelyenként 45–60 m között ingadozik. Többnyire egy nagy, hengeres törzsű fáról van szó, átlagosan 65–150 cm átmérővel, ez kivételes esetben a 180 cm-t is elérheti.
A keruing egy kevéssé strukturált fa, a fajok sokaságának megfelelően közepestől nagyon keményig, és közepesen nehéztől nehézig sorolható be. A geszt általánosságban fakó vörösbarna, de mély fakóvöröstől bíborvörösig változhat. A nehezebb fák sötétebbek és inkább bíborszínűek. Jó néhány sötétbarna fa vörös pettyekkel és vonalakkal van átszőve, mely feltűnő, tarka megjelenést mutat. Fény hatására mérséklődik a fa vörössége és barnasága.
Közepesen ellenálló.
Számos fajnak olyan magas az olajtartalma, hogy a gyalult felületeken olajos gyöngyök jelennek meg.A keruing friss vagy előszárított állapotban elég jól fűrészelhető, de mindenképp a keményfém betétes fűrészek használata tanácsos. Nagy teljesítményű gyalugépekkel tiszta felület nyerhető, durva struktúrája miatt azonban alapos csiszolásra van szükség. Esztergálásra nem alkalmas.
Gőzben való hajlításra nem alkalmas, legfeljebb csak rétegelt faként, megfelelő vastagságban. Már enyhe hajlításnál is törik, gőzöléskor gyantát bocsát ki. A keruing jó kültéri építőfa, ha az időjárási behatások és rovarkárosodások ellen megfelelően impregnálják. A termelő országokban híd- és rakpartépítésre, vasúti talpfának, villanyés telefonpóznának stb. használják